1. blokk · Tervezés és modellezés · 2. témakör
A megtervezett webshop-sémát most életre keltjük. A MySQL Workbench a hivatalos grafikus eszköz, amellyel kapcsolódunk a szerverhez, lekérdezéseket futtatunk, és vizuálisan is megtervezhetjük az adatbázist. Ebben a fejezetben kattintható, interaktív elemekkel ismerjük meg a felületet.
A MySQL Workbench az Oracle hivatalos, ingyenes, grafikus felületű (GUI) eszköze a MySQL adatbázisok kezeléséhez. Parancssor helyett egy átlátható ablakban dolgozhatunk. Három fő dologra használjuk:
A Workbench egy kliens — magát az adatokat egy MySQL szerver tárolja. Ahhoz, hogy dolgozni tudjunk, kell egy futó MySQL szerver (lokálisan a saját gépen, vagy egy távoli szerveren), és egy kapcsolat, amely összeköti vele a Workbenchet.
Az induláskor egy kapcsolatot (connection) kell létrehoznunk, amely megmondja a Workbenchnek, melyik szerverhez, milyen felhasználóval csatlakozzon. Kövesd végig a lépéseket lent!
Kattints a Tovább gombra, hogy végigjárd a folyamatot. A mock párbeszédablakban látod, mit kell beírni.
Ha „Can't connect to MySQL server” hibát kapsz: ellenőrizd, hogy fut-e a MySQL
szerver, jó-e a port (alapból 3306), és helyes-e a
hostname (helyi szervernél localhost vagy
127.0.0.1).
A kapcsolat megnyitása után a fő munkafelület fogad. Eleinte zsúfoltnak tűnhet, de néhány jól elkülönülő részből áll. Kattints rá az alábbi mockup egyes részeire, és elolvashatod, mire valók!
Kattints a számozott területekre az ablakban ↓
| nev | ar |
|---|---|
| Monitor 24" | 45990 |
| Billentyűzet | 8990 |
Kattints egy számozott területre a magyarázatért…
A parancsokat a Query Editorba írjuk, majd lefuttatjuk. Futtatás indítása:
Igen ám, de mit futtassunk? Saját adatbázisunk még nincs (azt majd a
4. témakörben hozzuk létre), így lekérdezni való adatunk sincs. A szervertől
viszont enélkül is kérdezhetünk — erre valók a SHOW parancsok:
-- Az elérhető adatbázisok (sémák) listája: SHOW DATABASES; -- Az aktív adatbázis táblái (előbb ki kell jelölni: USE adatbazisnev;): SHOW TABLES;
Egy frissen telepített szerveren is látsz néhány adatbázist: ezek a MySQL saját
rendszer-adatbázisai (mysql,
information_schema,
performance_schema, sys) — a szerver
ezekben tartja a működéséhez szükséges adatokat. Ezekhez ne nyúljunk; a
saját adatbázisunk majd melléjük kerül.
Válassz egy fület, majd nyomd meg a ▶ Run gombot. (Szimuláció — egy friss, saját adatbázis nélküli szervert utánoz.)
A lekérdezés eredménye a Result Gridben jelenik meg táblázatként. Néhány hasznos lehetőség:
| Funkció | Mire jó |
|---|---|
| Result Grid szerkesztés | Az eredmény celláit közvetlenül átírhatod, majd az Apply gombbal a változás SQL-utasításként lefut. |
| Export | Az eredmény menthető CSV, JSON, SQL formátumban (Export gomb a grid fölött). |
| Form Editor | Egy rekord adatait űrlapként, mezőnként megtekintheted. |
| Action Output | Itt látod, sikerült-e a futtatás, hány sort érintett, és mennyi ideig tartott. |
A zöld pipa = sikeres futtatás. A piros ✕ = hiba — kattints rá, és elolvashatod a hibaüzenetet (pl. elgépelt táblanév, hiányzó pontosvessző).
A Workbench nem csak lekérdezésre jó: az 1. témakörben megtervezett sémát vizuálisan is megrajzolhatjuk. A File → New Model menüben EER-diagramot (Enhanced Entity-Relationship) készíthetünk: táblákat húzunk a vászonra, és összekötjük őket.
| Funkció | Menü | Mit csinál |
|---|---|---|
| Forward Engineering | Database → Forward Engineer | A megrajzolt diagramból legenerálja a CREATE TABLE utasításokat. |
| Reverse Engineering | Database → Reverse Engineer | Egy meglévő adatbázisból visszafejti a diagramot — remek dokumentáláshoz. |
| Synchronize | Database → Synchronize Model | Összehangolja a diagramot és az élő adatbázist. |
Az itt megrajzolt diagram pontosan a webshop ER-modellje az 1. témakörből. Egy későbbi témakörben (CREATE utasítások) ugyanezt fogjuk SQL-kóddal felépíteni — a Workbench a Forward Engineering funkcióval ezt a kódot automatikusan is le tudja generálni.
| Billentyű | Funkció |
|---|---|
| Ctrl+Enter | Az aktuális utasítás futtatása |
| Ctrl+Shift+Enter | A teljes szkript futtatása |
| Ctrl+/ | Sor ki-/bekommentelése |
| Ctrl+B | SQL formázása (szépítés) |
| Ctrl+Space | Automatikus kiegészítés (tábla-/oszlopnevek) |
⭐ alap · ⭐⭐ haladó · ⭐⭐⭐ kihívás — ahol lehet, a saját gépeden, élő Workbenchben dolgozz!
Nevezd meg fejből a Workbench fő munkafelületének legalább négy részét! Utána ellenőrizd magad a 3. szakasz mockupján.
Mi a MySQL szerver alapértelmezett portja? És milyen hostname-et adsz meg helyi szervernél? (Két lehetőséget írj!)
Mire való a Ctrl+Space a Query Editorban? Próbáld is ki egy megkezdett táblanévvel!
Sorold fel a lépéseket egy új kapcsolat létrehozásához a kezdőképernyőtől a megnyitásig! (Segít a 2. szakasz lépegetője — de előbb próbáld magadtól.)
A webshop adatbázis termek tábláját
szeretnéd megnézni. Írd le pontosan, hol kattintasz a Workbenchben, amíg
az adatokig eljutsz!
Gyakorlati: hozd létre a saját gépeden a kapcsolatot a 2. szakasz lépései
szerint, nyisd meg, és futtasd le a SELECT 1; lekérdezést.
Mit mutat az Action Output?
Minden kérdésnél egy válasz helyes. A végén pontszámot kapsz.
| Fogalom | Jelentés |
|---|---|
| kliens–szerver | a Workbench a kliens; az adatokat a MySQL szerver tárolja |
| kapcsolat (connection) | hostname + port + felhasználó — összeköti a klienst a szerverrel |
| port 3306 | a MySQL szerver alapértelmezett hálózati portja |
| Navigator | bal oldali panel: MANAGEMENT (admin) és SCHEMAS (adatbázisfa) |
| Query Editor | az SQL-lekérdezések szerkesztője, színkiemeléssel és kiegészítéssel |
| Result Grid | a lekérdezés eredménye táblázatként — szerkeszthető, exportálható |
| Action Output | futtatási napló: siker/hiba, érintett sorok, futásidő |
| EER-diagram | a Workbench vizuális adatmodellje (Enhanced Entity-Relationship) |
| Forward / Reverse Engineering | diagramból SQL-kód · meglévő adatbázisból diagram |