1. blokk · Tervezés és modellezés · 3. témakör
A MySQL Workbench egyik legerősebb eszköze a vizuális adatmodellező. Ebben a fejezetben megtanuljuk, hogyan rajzoljuk meg és szerkesszük a webshop EER-diagramját: megismerjük a szerkesztő ikonjait, a tábla- és oszlopszerkesztést, valamint a kapcsolatok típusait — különös tekintettel az azonosító és nem-azonosító kapcsolatra.
.mwb modellfájl.Az EER az Enhanced Entity-Relationship (kibővített egyed–kapcsolat) rövidítése. Ez egy szabványos diagramfajta, amely táblákat (egyedeket), azok oszlopait és a köztük lévő kapcsolatokat ábrázolja. A Workbench EER-szerkesztőjében egérrel rajzolunk — táblákat húzunk a vászonra, oszlopokat veszünk fel, és vonalakkal kötjük össze őket.
A nagy előny: a diagramból a Workbench automatikusan SQL-kódot tud generálni (Forward Engineering), így a rajz nem csak dokumentáció, hanem a valódi adatbázis terve is.
A Workbench a varjúláb-jelölést (crow's foot) használja: a vonal végén lévő „villa” (⪜) a „sok” oldalt, az egyetlen rövid vonás (|) az „egy” oldalt jelöli. A vonal stílusa (folytonos vagy szaggatott) a kapcsolat típusát mutatja — erről a 7. pontban lesz szó.
A modellezés nem igényel élő szerverkapcsolatot — egy önálló modellfájlban
(.mwb) dolgozunk.
webshop-ra).Új adatbázist nulláról tervezel? Rajzold meg a diagramot, majd Forward Engineering. Egy meglévő adatbázist szeretnél diagramon látni? Használj Reverse Engineeringet — a Workbench megrajzolja helyetted.
A rajzvászon bal szélén egy függőleges eszköztár található. Minden ikon egy eszközt aktivál: kiválasztod, majd a vászonra kattintva használod. Kattints az ikonokra lent, és megtudod, melyik mire való!
Kattints egy ikonra a bal oldali sávban ↓
Kattints egy eszközre a magyarázatért…
Miután használtál egy eszközt, az gyakran aktív marad. Az Esc billentyűvel mindig visszaválthatsz a sima kijelölő (Pointer) eszközre — ez a leggyakoribb hiba forrása kezdőknél (véletlenül még a tábla-eszköz aktív, és új táblákat kattintgatnak a vászonra).
Miután a tábla-eszközzel letettél egy táblát a vászonra, dupla kattintással nyílik meg a tábla-szerkesztő alul. Itt fülek között válthatsz:
| Fül | Mit állítasz be |
|---|---|
| Columns | Az oszlopok neve, adattípusa és jelölői (PK, NN, AI…). Itt töltöd ki a tábla szerkezetét. |
| Indexes | Indexek létrehozása a gyorsabb kereséshez (erről a CREATE témakörben részletesen). |
| Foreign Keys | Idegen kulcsok beállítása — bár ezt a kapcsolat-rajzolás többnyire automatikusan megteszi. |
| Triggers / Partitioning / Options | Haladó beállítások: triggerek, motor (InnoDB), karakterkészlet (utf8mb4). |
Új oszlop felvétele: a Columns fülön egy üres sorba kattintasz, beírod a nevet, és a
legördülőből kiválasztod a típust (pl. INT,
VARCHAR(100), DECIMAL(10,2)).
A Columns fülön minden oszlop mellett rövidített jelölők (checkbox-ok) sorakoznak. Ezek mondják meg, milyen tulajdonsága van az oszlopnak. Kattints az egyes jelölőkre a mock oszlopsorban, hogy megtudd, mit jelentenek!
Egy oszlopsor a tábla-szerkesztőből. Kattints a jelölőkre ↓
Kattints egy jelölőre a magyarázatért…
Egy id oszlopnál általában a PK (elsődleges
kulcs), NN (nem lehet üres) és AI (automatikus növelés)
jelölők vannak bepipálva együtt. Ez a klasszikus „auto-increment id” beállítás.
Döntsd el a leírásról, melyik oszlop-jelölőre illik!
Két tábla összekötéséhez kiválasztod az eszköztár megfelelő kapcsolat-eszközét, majd rákattintasz előbb az egyik, aztán a másik táblára. A Workbench automatikusan létrehozza az idegen kulcsot a megfelelő táblában.
A sorrend számít! A legtöbb kapcsolat-eszköznél először a „sok” (gyermek) oldali táblára kattints, majd az „egy” (szülő) oldalira — az idegen kulcs a gyermek táblába kerül. (A pontos sorrendet az eszköz tooltipje is jelzi.)
Ha fordítva kötöd össze őket, az idegen kulcs rossz táblába kerül. Ilyenkor töröld a kapcsolatot (jelöld ki a vonalat, Delete), és rajzold újra a helyes sorrendben.
Ez a témakör legfontosabb fogalma. A döntő kérdés: mi azonosítja a gyermek rekordot? Ha a gyermeknek saját azonossága van (saját id-ja), és a szülőre csak hivatkozik — akár kötelezően —, a kapcsolat nem-azonosító. Ha viszont a gyermek azonosításához a szülő is kell — a gyermek a szülő nélkül nem értelmezhető önálló egyedként —, a kapcsolat azonosító. Technikailag: azonosító kapcsolatnál az idegen kulcs a gyermek elsődleges kulcsa, vagy annak része. Nézd meg a kétféle esetet — válts a gombokkal!
| Nem-azonosító (non-identifying) | Azonosító (identifying) | |
|---|---|---|
| Vonal | Szaggatott | Folytonos |
| Idegen kulcs | Sima oszlop a gyermekben | A gyermek elsődleges kulcsa, vagy annak része |
| Önállóság | A gyermeknek saját azonossága van — a szülőre csak hivatkozik (akár kötelezően) | A gyermeket (részben) a szülő azonosítja — gyenge egyed |
| Tipikus eset | vásárló → rendelés | kapcsolótáblák (rendelés_tétel); szülőtől függő táblák (user → user_permission) |
Az azonosító kapcsolathoz nem feltétel az összetett kulcs. Klasszikus
példa a user → user_permission
páros: egy jogosultság-bejegyzésnek nincs saját, felhasználótól független azonossága — a
user (is) azonosítja —, ezért azonosító kapcsolatot határozunk meg: a
user_id a gyermek kulcsa vagy kulcsrésze lesz akkor is, ha nem
klasszikus kapcsolótábláról van szó. A döntő szempont mindig az, hogy mi azonosítja
a gyermeket — az összetett kulcs csak ennek egyik gyakori következménye.
Kérdezd meg: „Mi azonosítja a gyermeket?” Egy rendelésnek saját rendelésszáma (id) van — vásárló nélkül ugyan nem jöhet létre, de nem a vásárló azonosítja → nem-azonosító. Egy rendelés-tételt viszont épp a rendelése (és a terméke) azonosítja → azonosító. Ugyanígy: a jogosultság-bejegyzést a felhasználója azonosítja → azonosító. Vigyázat: a kötelező (NOT NULL) idegen kulcs önmagában még nem tesz egy kapcsolatot azonosítóvá!
Alkalmazzuk a tanultakat a webshop sémájára. Így néz ki, melyik kapcsolat milyen típusú:
| Kapcsolat | Típus (számosság) | Azonosító? | Miért |
|---|---|---|---|
| vasarlo → rendeles | 1:N | Nem-azonosító (szaggatott) | A rendelésnek saját id-ja van; a vasarlo_id kötelező, de csak hivatkozás — vásárló nélkül nem jöhet létre rendelés, mégsem a vásárló azonosítja. |
| kategoria → termek | 1:N | Nem-azonosító | A termék saját id-val azonosított, a kategoria_id csak hivatkozás. |
| rendeles → rendeles_tetel | 1:N | Azonosító (folytonos) | A rendeles_id a tétel összetett kulcsának része. |
| termek → rendeles_tetel | 1:N | Azonosító | A termek_id szintén a tétel kulcsának része. |
| kategoria → kategoria | 1:N (önhivatkozó) | Nem-azonosító | A szulo_id ugyanannak a táblának az id-jára mutat, nem kulcsrész. |
A rendeles_tetel egy kapcsolótábla az N:M feloldásához. Mindkét
„beérkező” kapcsolata azonosító, mert a két idegen kulcs együtt alkotja a
tétel azonosítóját. A diagramon ezért két folytonos vonal fut bele.
Amikor a diagram kész, a Database menüből:
CREATE TABLE utasításokat egy élő szerveren. A varázsló végigvezet a lépéseken, és előbb megmutatja a generált SQL-t.-- A Forward Engineering által generált kód részlete (előzetes): CREATE TABLE rendeles_tetel ( rendeles_id INT NOT NULL, termek_id INT NOT NULL, mennyiseg INT NOT NULL, PRIMARY KEY (rendeles_id, termek_id) -- azonosító kapcsolat: összetett kulcs );
Figyeld meg: az azonosító kapcsolatból összetett PRIMARY KEY
lett. A következő témakörben (CREATE utasítások) ezeket a kódokat fogjuk
saját kézzel is megírni.
⭐ alap · ⭐⭐ haladó · ⭐⭐⭐ kihívás — ahol lehet, nyisd meg a Workbenchet, és próbáld ki élőben!
Párosítsd az eszközöket a funkciójukkal: Kéz (Hand) · Tábla (Table) · Radír (Eraser) · Szöveg (Note) — elem törlése · a nézet mozgatása · szöveges jegyzet · új tábla létrehozása.
Fogalmazd meg egyetlen mondatban, mi dönti el, hogy egy kapcsolat azonosító vagy nem-azonosító!
Milyen három jelölő van tipikusan bekapcsolva egy auto-increment
id oszlopnál?
Egy diagramon a kategoria táblához önhivatkozó
(al-kategória) kapcsolatot szeretnél. Hogyan csinálod, és milyen típusú lesz a kapcsolat?
Véletlenül a tábla-eszköz maradt aktív, és kattintgatás közben felesleges üres táblák kerültek a vászonra. Mi a teendő?
Két folytonos vonal fut bele a rendeles_tetel táblába
(a rendeles és a termek felől).
Magyarázd el, miért, és írd le, milyen elsődleges kulcsot generál belőle
a Forward Engineering!
Minden kérdésnél egy válasz helyes. A végén pontszámot kapsz.
| Fogalom | Jelentés |
|---|---|
| EER-diagram | Enhanced Entity-Relationship — kibővített egyed–kapcsolat diagram |
.mwb modellfájl | a Workbench önálló modellje — szerverkapcsolat nélkül is szerkeszthető |
| varjúláb-jelölés | a vonalvégek jelölése: villa = „sok”, rövid vonás = „egy” |
| oszlop-jelölők | PK · NN · UQ · BIN · UN · ZF · AI · G — az oszlop tulajdonságai a tábla-szerkesztőben |
| azonosító kapcsolat | a gyermeket (részben) a szülő azonosítja; az FK a gyermek kulcsa vagy kulcsrésze — folytonos vonal |
| nem-azonosító kapcsolat | a gyermeknek saját azonossága van; az FK sima (akár kötelező) hivatkozás — szaggatott vonal |
| gyenge egyed | a szülő nélkül nem létező egyed (pl. rendelés-tétel) |
| Forward Engineering | diagramból generált és lefuttatott SQL-kód |
| Reverse Engineering | meglévő adatbázisból visszarajzolt diagram |
| Synchronize Model | a diagram és az élő adatbázis kétirányú összehangolása |
.mwb
modellfájlban szerverkapcsolat nélkül is szerkeszthető.CREATE kódot — a kapcsolótábla összetett kulcsot kap.